Hegyközcsatár-Cetariu

2008. 05.22

Hegyközcsatár (Catar) - Cetariu - A település története

HELYSÉGNÉVTÁR

Catar (Csatár - Hegyközcsatár) címere

Mai neve és hovatartozása: Comuna Cetariu (Hegyközcsatár község) - Judetul Bihor (Bihar-megye) - Romania ( Románia);

Korábbi neve és hovatartozása: Catar, majd Csatár, később Hegyközcsatár - a nagyváradi egyházmegye, bihari esperesség része, majd a Szalárdi, járás, később a Nagyváradi járáshoz tartozik - Bihar-vármegye - Osztrák-Magyar monarchia, illetve később Magyarország, ezen belül is Erdély része.
1213-ban: Catar néven jegyezték fel;
1332 előtt: Ismeretlen néven tisztelték;
1552 után: Lakói reformátusok lettek;
1743-ban: Csatár néven szerepel;
1809-ben: Tűz pusztítja ezután újjá építik;
1839-1873: Az Osztrák-Magyar monarchia részeként - Bihar vármegye - Váradi járáshoz tartozik;
1873-1880: Az Osztrák-Magyar monarchia részeként - Bihar vármegye - Szalárdi járáshoz tartozik;
1880-1920: Az Osztrák-Magyar monarchia részeként - Hegyközcsatár néven már a Nagyvárad-i Papi Püspökséghez kerül;
1920/06/04-1941: *Satul Cetariu (Hegyközcsatár) néven szerepel; Versailles-ban aláírták a Trianoni-békeszerződést, ezt követően (1920. június 4-én), Románia, Erdély része lesz - Judetul Bihor - p. Sălard (Szalárd) - Romania;
1941-1947/02/10-ig: Hegyközcsatár néven ismét Erdély, immár Magyarország része - Bihar vármegye - Szalárdi járásként;
1947/02/10-1956: Hegyközvcsatárt Cetariu néven újra Romániához csatolják - A Párizsi-szerződés értelmében (1947. február 10-én) visszaálították az 1938 január elseje előtt érvényes, vagyis a trianoni határokat, ezáltal a falu ismét Satul Cetariu néven (Hegyközcsatár) - Raionul Oradea (Nagyvárad körzetben) - Románia része lett);
1956-ban: községi rangot kap és *Comuna Cetariu néven - Raionul Crişana (Crisana körzetben) - Románia részévé válik);
1966-2007: Comuna Cetariu (Hegyközcsatár község) néven ismert - Judetul-Bihor (Bihar-megyén belül) - Románia részeként;

Lakosság anyanyelve: magyar;

Lakói 1910-ben: - 345 r.k., 38 g.k., 8 g.kel., 1154 ref., 15 izr., 7 egyéb vall., össz. 1567;
Lakói 1940-ben: - 422 r.k., 21 g.k., 15 g.kel., 1002 ref., 2 unit., 17 egyéb vall., össz. 1479;

Jelenleg:

Hegyközcsatár területe 6534 ha. Lakói - 2002 - Összlakossága - 1072 amiből 536 férfi és 536 nő. Nemzetiségi megoszlás szempontjából: 40 román, 1023 magyar, 9 roma. Vallási megoszlás szempontjából 40 ortodox, 255 katolikus, 730 református, 47 egyéb.

* - Satul = falu; Comuna = község;

Események, melyek érintik a falu történelmét:

1920. június 4 - Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában aláírják a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló trianoni békeszerződést.

1947. febr. 10 - Párizsi békeszerződés – A II. világháború győztes hatalmai és Magyarország képviselői által aláírt, és a magyar törvénytárba 1947. júl. 16-án becikkelyezett okmány. A magyar reményekre rácáfolva visszaállította az 1920-as, ún. trianoni határokat.

A demokrácia évei alatt

1994. január 26.

Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a Vrancea-i földrengés károsúltjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent. Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román él.

1996. november 6.

Hegyközcsatárban a kulturális élet újjászervezője, Sztankovics Gyula szerint, a háromnapos karácsonyi kulturális műsort készítik elő. A 26 tagú Szalmavirág kulturális csoport megalakulása óta intenzív kulturális élet bontakozott ki a községközpontban. Tánccsoportjuk sikeres, és színjátszóik is többször felléptek már különböző darabokkal.

(Megszólal a blog írója: A színjátszó társulat már komoly múltra tekint vissza és állandó tagmegújulással működik, 1967-68-ban már játszották a Sári bíró-t és számos magyar író műveit. E blog írója is fellépett a hegyközcsatárban működő Színjátszó Társulattal az 1976-1986 közötti időszakban, a környező falvakban versenyszerű előadások keretén belül. Az akkori felkészítő tanárok közül megemlíteném Éles Béla akkori kúltúrigazgatót és Fráter Margit tanárnőt, aki a magyar folklórt népszerűsítette és a magyar tánccsoportot oktatta, készítette fel a szereplésekre. A színjátszás keretén belül könnyűzenei énekkel, pantomim játékkal, a Hegyközcsatári Esztrád zenekar fellépéseivel, magyar és modern tánccal, magyar költők verseinek az elszavalásával stb volt megtöltve az előadás. A Hegyközcsatári Esztrád zenekar az előadásokon kísérő zenekarként működött közre de az ezt követő bálakon is ők szolgáltatták a zenét a szórakozni vágyó fiatalok számára.
Ebben az időszakban a hegyközcsatári fiatalok élete meglehetősen mozgalmas kúltúrmunkával telt. Szerettek a közösségbe járni, hisz sokat tanúlhattak és nem utolsó sorban jómagam jóvoltából esti discókon vehettek részt. Én és Jakab Sándor barátom szolgáltattuk az akkori kor igényeinek megfelelő disco zenét és mondhatom nagyon jól szórakoztunk mindannyian.
Voltak nehézségeink a község román nemzetiségű rendőrével, aki bizony számtalan esetben próbálta szétugrasztani a fiatalságot. Engem is számtalanszor megfenyegetett, hogy betiltja a hangos zenét, a diszkót a Kúltúrházban. Érdekesmód mindig akkor tette méltóságteljes látogatásait nállunk, amikor magyar zene szólt a hangszórókból, ez valahogy irritálta őt.
Nekem személy szerint ebből a szempontból nagy szerencsém volt, mert az akkori kúlturigazgató a nevelőapám Dallos Lóránd tanár volt. Vele nem igazán akart ujjat húzni, mert azon felül, hogy az egyik legnépszerűbb tanára volt a nyolc osztályos magyar iskolánknak, ő volt a kúltúrigazgató és a községben működő Békéltető bíróság egyik oszlopos tagja is volt. Ezen felül nevelőapám a község valamennyi vezetőjével (jelzem ez időben kizárólag az említett rendőr volt csupán román nemzetiségű hivatalos személy a községben) nagyon jó kapcsolatban, mondhatni baráti viszonyban volt.
Ezt a rendőrt kizárólag azért helyezték Hegyközcsatárba, mert a rangidős rendőr Szekeres József is magyar származású volt és ezt a nagyváradi érdekeltségű romániai rendőrság felsőbb vezetői, hát mit mondjak, nem nézheték jó szemmel.
Később, amikor én már Nagyváradra kerültem és Hegyközcsatár szülöttjeként járt nekem hivatalból a "Kishatár átlépő", mellyel minden hónapban átjöhettem Magyarországra, persze az akkori törvények szerint kizárólag a határtól 30 km-es körzetig, ismét a községbe helyeztek egy román rendőrt akit keresztnévileg ugyanúgy hívtak, mint engem. Igaz nekem apám után német nevem volt (Michael), de mindig Misi, vagy Mihályként hívott mindenki, az ő neve ugyanezt jelentette, csak azzal a különbséggel, hogy úgy írták: Mihai. Ez az én druszám valahogy pikkelt rám, mert valahányszor a szülőfalumba utaztam meglátogatni szüleimet és testvéremet (egy héten kb. kétszer) a községközpontban az autóbuszról leszállva, mintha már várt volna, mert számos alkalommal igazoltatott, azzal az indokkal, hogy nem ismer és idegeneket igazoltatnia kell. Később, mint kiderűlt, nem ez volt az igazi ok hanem az, hogy bevonhassa a Kishatár átlépőmet. A személyi igazolványomban a nagyváradi végleges letelepedési pecsétet kereste minden alkalommal, hogy végre bevonhassa az iratot, melyet még elődei adtak ki nekem, jelzem törvényesen és jogosan.
Én persze nem adtam meg neki ezt az örömöt évekig. Ilyen és ehhez hasonló atrocitások százai érték a Ceausescu rezsimben élő magyar fiatalokat és nem fiatalokat egyaránt.
Nagy szeretettel gondolok vissza szülőfalumra és ifjú életemre, de ezek az események keserűséggel töltenek el mind a mai napig és sajnos soha sem tudok megszabadúlni tőlük, bármennyire is szeretném.
Az vigasztal, hogy a mai fiatalok ebből már mit sem éreznek, hisz ha szüleik nem mesélik el nekik, ezek a dolgok számukra az örök sötétség homályába vesznek és úgy gondolom ez így helyes.

2000. december 14.

Hegyközcsatár öt éve testvértelepülési kapcsolatban áll a hollandiai Gendringennel. Azóta egyre gyakrabban érkeztek a községbe a holland kamionok, megrakva mindennel, ami elképzelhető. Az első években inkább ruhaneműt meg piperecikkeket hoztak, ezt a községhez tartozó hét faluban egyformán osztották el. A gendringeniek összefogtak, pénzt gyűjtöttek, és ennek nyomán már minden faluban van ivóvíz. A hollandok vetőmagot, szerszámokat hoztak több családnak, több tonna vetőkrumplit hoztak, és a Polgármesteri Hivatallal közösen létrehozott Teréz Anya Alapítványon keresztül biztos jövedelemhez juttatják a községet. Az alapítványnak van egy üzlete is Nagyváradon, az abból befolyt összeget is a község fejlesztésére fordítják. Nem feledkeztek meg a szegényekről, a nagycsaládokról sem. Tolókocsikat is kaptak az arra rászorulók, még a nagyváradi gyermekotthonba is jutott kisasztal, kiságy. Az óvodákat felszerelték hintával, csúszdával, játékokkal.

2000. április 27.

Hegyközcsatár, Szalárd és a magyarországi Bedő polgármestere szerződést írtak alá arról, hogy megalakítják a Bed-Sal-Cet Rt.-t. A részvénytársaságot be is jegyezték, és a Berettyó- és Hegyközmenti agrárprogram megvalósítását tűzték ki fő célul. Az Rt. megpályázta a Sapard egyik programját, s bár válasz még nem érkezett, számítanak arra, hogy jelentős támogatást kapnak. Ősztől a hegyközi és a szalárdi emberek földjeit szeretnék bérbe venni és megmunkálni. A haszon tíz százaléka a tulajdonost illeti majd meg. A román és a magyar kormány is támogatásáról biztosította a társaságot.

2001. augusztus 9.

Hegyközcsatáron sikeresek voltak a Hegyközi Napok. Volt lovasverseny, varrotasokból összeállított helytörténeti kiállítás, mesemusical, a fiataloknak pedig koncert.

2001. szeptember 18.

Szept. 15-én zajlott a MIDESZ-Kupa focibajnokság, amelyen Nagyszalonta, Hegyközcsatár, Érkeserű, Kiskereki, Székelyhíd, Érmihályfalva, Margitta és Bors ifjú focistái mérkőztek egymással. A kupát a szalontaiak nyerték meg. Szeptember 16-án táncbemutató volt , majd következett a Republik-buli.

2003. június 06.

Június 6-án ünnepséget szerveztek a Bihar megyei Hegyközcsatáron a Benedek Elek Általános Iskolában, a névfelvétel alakalmából. Stark Erzsébet iskolaigazgató hangsúlyozta: "Benedek Elek ragaszkodott szülőföldjéhez, legyen ez példa mindannyiunk számára"

(Megszólal a blog írója: Én is ebbe az iskolába jártam az akkor még csak Hegyközcsatári általános iskola néven szereplő intézményben és szeretettel gondolok vissza akkori tanáraimra, akik sok hasznos tudással töltötték meg fejemet, ha akartam, ha nem, de nekik volt igazuk, ezúton üzenem a ma még élő tanáraimnak: Köszönöm!. Itt közzéteszem a nyolcadik osztályban készült osztályképemet, osztálytársaimról, tanáraimról.)

1974 - június-06 - Osztálykép - Hegyközcsatári Általános iskola

Az osztály névsora:

Almási Etelka (Becenév: Etuka, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Bánhegyesi Etelka (Becenév: Etuka, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Bartha Benjámin - (Becenév: Benci, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Dani Ilona (Becenév: Ica, Lakóhely: Hegyközújlak)
Fazekas Imre (Becenév: Imi, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Hegedűs Mária (Becenév: Marika, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Illés Etelka (Becenév: Etuka, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Kőszegi Sándor (Becenév: Sanyi, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Lakatos Imre (Becenév: Imi, Lakóhely: Hegyközújlak)
Medgyesi János (Becenév: Jani, Lakóhely: Hegyközújlak)
Mischon Margit (Becenév: Manyika, Lakóhely: Hegyközpályi)
Orendt Mihály (Becenév: Misi, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Papp Sándor (Becenév: Sanyi, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Rácz János (Becenév: Jani, Lakóhely: Hegyköpályi)
Rápert János (Becenév: Jani, Lakóhely: Hegyközújlak, majd Hegyközcsatár)
Szabó Gabriella (Becenév: Gabi, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Szabó Gyöngyi (Becenév: Gyöngyike, Lakóhely: Hegyközújlak)
Toja Ilona (Becenév: Icu, Lakóhely: Hegyközújlak)
Vígh Ilona (Becenév: Iluska, Lakóhely: Hegyközcsatár)
Vígh Katalin (Becenév: Kati, Lakóhely: Hegyközcsatár)

2003. november 28.

Az önkormányzatokat törvény kötelezi, hogy főállású könyvtárost alkalmazzanak, anyagi megfontolásokból a legtöbb Bihar megyei településen figyelmen kívül hagyják az előírást.A legtöbb önkormányzat számára ugyanis horribilis összegnek számít az a 200 millió lej, amibe éves szinten egy könyvtáros és egy kultúrházi referens alkalmazása kerül. Hegyközcsatárban félállásban dolgozik egy könyvtáros, az is csak néhány hónapja. Azelőtt hosszú időn át senki sem viselte gondját a községi könyvtárnak, annak ellenére, hogy abban vidéki viszonylatban szépszámú, 15 ezer kötet van.

(Megszólal a blog írója: Gyerekkoromban kapta a könyvtár a nagyszámú magyar nyelvű és csekély román és német nyelvű köteteket, de megmaradtak a nagy eszmei és anyagi értéket képviselő régi Tolnai, Révai stb lexikon kiadványai és egyébb értékes könyvek is. Emlékszem, amikor lehettem olyan ötödikes és még nem a mai emeletes iskola növendéke voltam - oda csak 6-iktól jártam, akkor lett kész - nagy ládákban kapott a könyvtár könyveket nagyváradról, már nem emlékszem melyik könyvtártól. Éles Béla volt akkor és még sok-sok éven keresztül a könyvtáros a községben. Én is számtalan könyvet kölcsönöztem annak idején ebből a könyvtárból. Imádtam barangolni a hatalmas könyvespolcok között és beszívni a könyvtár érdekes áporodott könyvekkel teleszuszakolt levegőjét.)

A hegyközi Napok történelméből:

Immár negyeik alkalommal kerül megrendezésre a Hegyközi Napok programsorozat a Bihar megyei Hegyközcsatárban, idén 2004 augusztus 6-7-8-án. Azok akik figyelemmel kísérték az elmúlt évek rendezvényeit tudják, hogy nálunk nem csak egyszerűen színpadi műsorokat lehet megtekinteni hanem minden évben van egy-egy olyan eleme a rendezvénynek amivel különös módon fel szeretnénk hívni magunkra a figyelmet. Eddig ez sikerült is.

Mi is történt az elmúlt években?

2001-ben kezdődött minden. Két Trabant márkájú gépkocsit törtünk szét versenyszerűen. Az itt készült TV felvételek bekerültek a hazai csatornákon kívül, a CNN híradójába is. Ezt követően a bukaresti Trabantosok Szövetsége tiltakozó megmozdulást hajtott végre a fővárosban. Nem gondoltuk, hogy az eset ekkora port kavar, mi csupán a környezetvédelem fontosságára kívántuk felhívni a figyelmet.

2002-ben kopjafát állítottunk a kivégzett Trabantok emlékére (a világon az első és tudomásunk szerint az egyetlen emlékmű, amit elpusztúlt trabantok kaptak), amit minden évben meg is koszorúznak az elkövetők. Szintén ebben az évben egy 10 méter hosszú 2 méter magas téglából épült falat döntöttek le ismert hazai és magyarországi politikusok, keleti irányból nyugat felé amelynek egyik oldalán a román zászló a másik oldalon pedig az Európai Unió zászlaja lobogott. Ezen akciónkkal minden jelentősebb újság címoldalára bekerültünk. Ugyancsak ekkor rendeztünk először iszapbirkózást, úgy férfi mint női kategóriában egyaránt. Óriási sikert aratott úgy a közönség mint a sajtó képviselőinek részéről. Nálunk került megrendezésre a fesztivál keretén belül az első Bihar megyei motoros találkozó is, ahol a legkisebbektől a legnagyobbakig motorra szálltak a versenyzők és a számukra kialakított pályán összemérték erejüket, tudásukat.

2003-ban egy óriási máglyát raktunk amire egy koporsó került ezen a következő feliratok voltak olvashatóak: terrorizmus, háború, erőszak. Folytatódott az iszapbirkózás is és volt motoros találkozó, melyen a debreceni motoros klub tagjai is részt vettek. A rendezvény teljes időtartama alatt Teaház működött, ahol indiai élénkítő, serkentő teákat kínáltak fel, az extrém hajszobrászat sátorban mexikói indián hajfonatokat lehetett készíttetni, az éjszaka folyamán pedig tűzzsonglőrök szórakoztatták a közönséget. A várt eredmény nem maradt el tavaly sem. Immár bevésődött a köztudatba, hogy Hegyközcsatárban mindig történik valami. Természetesen nem csak ez volt az elmúlt Hegyközi Napok programja, csupán ezeket az érdekességeket említettük. Voltak színpadi műsorok is, melyek láthatóan színesebbé tették a rendezvényt a résztvevők számára.

2004-ben is tudunk újat mutatni, mivel a hagyomány egyben kötelez is. Azt tervezzük, hogy világcsúcsot állítunk fel, körcsárdás kategóriában. Legyen ez egyben egy felhívás is az Önök részére, ugyanis nagyon sok emberre lesz szükség ahhoz, hogy ez meg is valósuljon. Az esemény időpontja 2004 augusztus 7 szombat 18 óra a rendezvény helyszínén. Természetesen megrendezésre kerül az iszapbirkózó bajnokság is szintén a szombati napon. Itt felkértünk néhány vezető politikai pártot, hogy állítson jelölteket a megmérettetésre, szerintünk érdekes eredmények születnek majd. Motorostalálozó is lesz, ebben az évben vasárnap (aug. 8-án) 14 órai kezdettel, ahol a résztvevők a már megszokott ügyességi vetélkedőkön kívül sok újdonsággal is találkozni fognak. Fontos információ, hogy a motoros felvonuláson jogosítvánnyal, forgalomba íratott és érvényes műszaki vizsgával rendelkező motortulajdonosok vehetnek részt. A felvonulás Hegyközcsatárból a helyszínről indul, Hegyközkovácsin, Biharon és Nagyváradon át vissza a helyszínre. Újdonságnak számít, hogy a Református Egyház egy sátrat allít fel amiben érdekesnek tűnő főként a fiatalokat célzó előadások lesznek láthatóak és hallhatók, valamint videovetítésekre is sor kerül. A színpadi műsorok közül kiemelném a magyarországi sztárvendégeket: péntek 22 óra Help!, szombat 20 óra Juice (a zenekar 12 tagú és egy 3 órás maratoni élő koncert lesz látható), vasárnap 22 óra Kozmix. Egy régi álom valósul meg szintén ebben az évban ugyanis a rendezvény mindhárom napjára a belépés díjtalan. Sátorozni is ingyen lehet majd, a résztvevőket pedig a későbbiekben meghírdetett program alapján, Nagyváradról menetrendszerű járatok viszik a helyszínre.

És itt, most tekintsük meg Hegyközcsatár falumúzeumát, mely számos érdekes látnivalóval örvendeztet meg bennünket

Csatár címere: